Modulasztalunk:
Az első modul állomásunk építését 2002-ben kezdtük meg, 2004-től veszünk részt vele kiállításokon.
Miért pont Bakonybánk?
Nagyon korai fázisban eldöntöttük, hogy elképzelést, fantáziát nem építünk. Mindenképpen egy magyar vonatkozású, Győrhöz viszonylag közeli állomást szerettünk volna megépíteni. Mivel akkoriban a magyar modulok nagyrészt mellékvonali témákat dolgoztak fel, mi is ebben a koncepcióban gondolkodtunk. A mellékvonali téma mellett szólt az is, hogy szerény költségvetésünkből jobban megvalósítható, mint egy kétvágányú villamosított fővonal.
Az akkor még üzemelő 13-as vonalon utazva figyeltünk fel Bakonybánk település állomására. Az állomás épületkomplexuma még romos állapotában is sokat megőrzött az egykori helyi érdekű vasút hangulatából. A századelős szabványépületek a rövid, háromvágányos állomáson tálcán kínálták egy kis méretű, de látványos, magyar jellegű modul megépítésének lehetőségét.
az eredeti...
...és a modul
Miután a témaválasztáson túlestünk, megkezdődtek a fotótúráink, és rajzok híján egyik ilyen túránkon fel is mértük az állomás teljes területét. Több, mint 600 fotót és egy részletes helyszínrajzot készítettünk, az épületeket külön-külön háromnézeti rajzokon is megörökítettük, ezután fogtunk bele a kivitelezésbe.
A bakonybánki állomást és környezetét léptékhelyesen megörökítő modulasztal kezdettől fogva kettős üzemvitelre épül:
Alkalmas a Magyar Modulszabvány szerinti analóg üzemre, illetve a német FREMO rendszer szerinti digitális üzemvitelre. A kettős vezérlésre azért volt szükség, mert építésekor a legtöbb hazai modulállomás még analóg rendszerben üzemelt, így nem akartunk kimaradni az ilyen elven szervezett játékokból. A jövő azonban egyértelműen a digitális üzemű moduloké, mivel az ezeken játszható játék sokkal élethűbben adja vissza a valódi vasút üzemvitelét.
A modulok anyaga 10mm vastag rétegelt lemez, ez az anyag vetemedésmentes szerkezetet biztosít, kis önsúly mellett. A síneket 5mm vastag parafa alapra fektettük, sínanyagként a ROCO 2,5mm-es „kelet-európai” sínanyagát használtuk. A váltók alá a Tillig cég motoros állítóműve került, a bejáratokra Viesmann gyártmányú elektro-pneumatikus elvű karos jelzők felügyelnek.
Épületek lézerrel: A terepasztalaink állomásépületeit lehetetlen volt „dobozból” megvalósítani, mivel egyetlen gyártó sem kínál magyar szabványépületeket. A megoldás: mi váltunk gyártóvá. A témáról részletesebben az épületmakettek c. oldalunkon, az építés egyes fázisairól képek ugyanezen oldal galériájában.
Az asztal először 2005-ben épült be a veszprémi klub modulrendszerébe, épületegyüttese és az állomás környezete 2007-re készült el-körülbelül akkorra mikor az eredeti 13-as vonalat az akkori kormány bezárta.
Ezután 8 év játék következett, a folyamatosan karbantartott asztal sok rendezvényen ajándékozott meg bennünket játékélménnyel, a közönséget látvánnyal, de egy évtized hosszú idő, főleg úgy hogy voltak évek, amikor 8-10 látogatott rendezvényen szerepeltünk vele. 2014-re egyre inkább jelentkeztek az elhasználódás jelei elsősorban az elektronikán illetve a pályaszerkezetben. akkor egy erősebb karbantartás a hibák nagy részét orvosolta, de már látszott, hogy a hibrid vezérlés bonyolultságából adódó hibák, és a rengeteg összerakásból-szétszedésből utaztatásból adódó szerkezeti károsodások előbb utóbb bizonytalanná teszik majd az üzemet az asztalon.
Emiatt fogott bele klubunk az asztalrendszer teljes újjáépítésébe.
Bakonybánk - újratöltve
Egy teljesen új állomás építésének ötletét viszonylag hamar elvetettük. A régi asztal dekorációs elemeinek nagyrésze (épületek, hidak, jelzők, világítótestek) továbbra is jó minőségűek, kellően részletesek és sértetlenek voltak, így botorság lett volna kidobni őket, valamint egy másik állomás ugyanezen elemeinek előállítása jelentősen növeli az új állomás építési költségvetését.
Ráadásul a bánki asztal vonalvezetésével, kezelhetőségével jók voltak az üzemi tapasztalataink, a klubtagok számára kényelmes, átlátható, egyszerűen használható asztalról volt szó.
A fentiek miatt az állomás újjáépítése mellett döntöttünk, azaz megmaradnak az eddigi épületszerkezetek, illetve a terep vonalvezetése sem változik, de számos ponton az új asztalszerkezet korszerűbb, költséghatékonyabb lesz, és új játék illetve látványelemekkel gazdagodik:
1. A régi asztal Magyar Modulszabvány szerinti, 200mm magas keretmerevítős dobozelemei helyett az új asztal a FREMO szabvány szerkezet-merevített 100mm magas moduljaiból épül fel, ami jelentős anyagköltség-, tárolási hely-, és egy kisebb mértékű tömeg-megtakarítással is jár.
2. A modulok lábazata a fém zártszelvények helyett kereszttartós összecsukható fa lábakból készül. Ez minimálisan növeli a szállítási térfogatot, de a fenyőfa alapanyag miatt kevéssé balesetveszélyes, és kisebb tömegű, a kereszttartó szerkezet miatt masszívabb alátámasztást biztosít és akadályozza a modul oldalirányú lengését.
3. Az állomási vágányzat eddigi hossztorzítását megszüntetjük, így a vonatfogadó vágányok szabad hossza bőven 2m fölé emelkedik (eddig ez pont 2m azaz az előírt minimum volt), ami kényelmes egy több kocsiból álló 4tg.-es személyszerelvény, vagy egy hoszabb kezelő tehervonat fogadásakor is.
4. Az asztal megjelenése eddig az 1970-2007-ig látható állapotokat tükrözte, de időközben tudomásunkra jutott, hogy a '68-as vasútpolitikai koncepcióig ez az állomás a keskenynyomközű Rédei Gazdasági Vasút végponti állomása is volt.
Letenyei Tamás barátom és édesapja id. Letenyei István jóvoltából hozzájutottunk az egykori Gazdasági Vasút nyomvonalrajzához és dokumentációjához, valamint István bácsi - aki itt volt kezdő forgalmista- számos szóbeli közlése alapján a kisvasúti végállomás rekonstrukciója mellett döntöttünk.
Ennek értelmében az új állomás az 1923-1967-es éveknek megfelelő kivitelben, H0-H0e rendszerben újul meg.
5. Az eredeti asztal vágányanyaga ROCO flexibilis sínekből és a hozzá tartozó váltókból állt. Ez 2004 környékén korszerűnek számított, de mára sok szempontból eljárt felette az idő. Az új asztal vágányanyagának megválasztásakor a H0-ás rendszernél a Tillig cég Elite típusa mellett döntöttünk, részint a beszerezhetőség és ár-érték aránya miatt, részint a finomabb, mellékvonalak megjelenítésekor kedvezőbb sínkorona-magasság és a rugalmasabb műanyagaljak illetve a kitérők geometriája és szerkezete miatt.
A H0e részlet esetében a PECO code 80-as sínanyagát választottuk, itt elsősorban a beszerezhetőség és ár-érték arány volt a döntő, a többi vágányanyag bizonytalan hozzáférhetősége miatt elvetettük a code 55-ös alacsonyabb sínkorona-magasságú sínek használatát.
folytatjuk...
türelmet kérünk, az oldal változtatás alatt áll.
Az oldal tartalma utoljára 2016 január 28.-án változott
