Modulterepasztalok vezérlési elvei - Avagy: miért választottuk az analóg vezérlés helyett a DCC-t?
Ma a magyarországi modulrendszert üzemeltető klubok illetve magánszemélyek asztalai két különböző vezérlési elv szerint üzemelnek. A régebben épült modulállomások analóg vezérlésűek, az országban fellelhető modulállománynak körülbelül a fele csak erre az üzemvitelre alkalmas.
Az utóbbi években egyre meghatározóbbá válik az európai vasútmodellezésben a nienburgi székhelyű FREMO (Freundeskreis Europäischer Modellbahner ) egyesület szabványrendszere. A digitális üzemet megvalósító magyarországi klubok e szervezet ajánlásait betartva építik az asztalaikat és játszák a játékot.
Az alábbiakban megpróbálom összehasonlítani a két üzemvitelt, bemutatni előnyeiket, hátrányaikat:
Az analóg üzemben a járművek névleges vontatási feszültsége 16 voltos egyenáram. A vontatási feszültségtől függ a gépek sebessége, a vonatbefolyásolás a pálya szakaszolásával történik. Ilyen típusú asztalokkal rendelkezik pl. a veszprémi Baross Gábor klub. Az analóg asztalok építési előírásait a MAGYAR MODULSZABVÁNY rögzíti. A szabvány interneten a Baross Gábor Vasútmodellező Klub honlapjáról érhető el. (Magyar H0 modulszabvány)
Ez a típusú vezérlés kiállítási szempontból igen népszerű, látogatóbarát. A szerelvények rövid (kevesebb mint 1 perc) követési idővel járhatnak egymás után, mivel a mozdonyok vezérlése és az állomás váltókörzeteinek vezérlése egy kezelő felügyelete alá tartozik. Emiatt kis létszámú kezelőszemélyzettel is viszonylag nagy területű terepasztal üzemeltethető.
A MAGYAR MODULSZABVÁNY szerint épült nyíltvonali egyenes modulok nagyobb változtatás nélkül alkalmasak a digitális üzemre, az íves elemeknél csak a minimum r=1750mm-es ívek építhetők be a digitális rendszer szigorúbb építési feltételei miatt. Az analóg üzemre tervezett állomások digitális vezérlésben is üzemeltethetők, ha megoldható, hogy a sín-szakaszolások egy választókapcsolóval kiiktathatók legyenek (részletesen a szabvány-leírásban)
Az analóg üzem további előnye, hogy nem kell átalakítani a régebbi, többségében analóg vezérlésű mozdonyt digitális vezérlésre alkalmas járművé.(Ehhez legtöbbször csak dekóderfoglalat kialakítása szükséges, de néha a motor és –emiatt- a hajtáslánc is cserére szorul.)
Mindemellet a szerelvények rendezése ad hoc jellegű( általában menetrend sincs) ezért nincs szükség a gyári kocsifeliratok módosítására sem.
Hátránya viszont, hogy „vasút élménye” igazából csak a látogatónak, mint külső szemlélőnek van meg. A fenti üzemvitelnek logisztikai szempontból vajmi kevés köze van a valódi vasúthoz, a valósághűbb játékélmény végett lassan de biztosan növekszik a digitális üzemvitelű modellezésben résztvevők száma.
A kezelők számára a nagyobb játékélményt a digitális DCC üzemvitel biztosít. Ez a mikroszámítógépek által vezérelt rendszer lehetőséget ad a feladatok megosztására, a néha több 100 m²-en összeépült vasútvonalon a nagyvasútihoz nagymértékben hasonló üzemet lehet megvalósítani. (a terepasztalrendszernek van menetrendje és valódi áruforgalmi tevékenység folyik rajta). Az asztalok részletes építési és üzemi előírásai a [FREMO honlap]-ról letölthetők.
A FREMO szabványrendszerét már majd három évtizede fektették le. A szabványt értelemszerűen a szervezet tagjainak irták ezért elsősorban nekik szól, de -mint azt a honlapjukon is írják- közzéteszik mindazon az érdeklődőknek, akik a saját egyesületükben vagy otthon egy bevált és széles körűen elterjedt szabvány szerint kívánnak modulokat építeni. A szabvány azokra nézve kötelező, akik H0 (1:87) építési nagyságban és 1435 mm-es nyomtávú nagyvasutat modellező modulokkal részt akarnak venni rendezvényeiken.
A játék során egy emberhez csak egy részfeladat tartozik.A mozdonyvezetők követik szerelvényüket és a behatási pontokon beavatkozhatnak, de csak saját gépük üzemvitelébe. A játék során ráutaltak a jelzésképekre és a rendelkező személyzet utasításaira, a pályán automata vonatbefolyásolás beépítése nem jellemző.
A fentiekből következik, hogy az állomásfőnöknek nem feladata a mozdonyok irányítása, hanem - akár a nagyvasúton – csak a menetbiztonságot és a menetrend betartását felügyeli, engedélyt kér és ad a forgalomra. Munka emellett persze így is akad rendesen:
A terepasztalon csak egyedi pályaszámmal rendelkező tehervagonok futhatnak. Minden teherkocsi fuvarlevéllel, bárcával közlekedik, melyeket az áruforgalmi személyzet kezel. A teherszerelvények menesztése a menetrendszerű személyforgalom mellett zajlik.
Öszességében elmondható hogy a digitális játék célja hogy a terepasztal üzemvitele minél jobban hasonlítson a nagyvasúti forgalomszervezésre.
A technikai feltételekről bővebben a FREMO honlapján olvashatnak (linkek a FREMO információk oldalunkon), a legfontosabb tudnivalókat alább részletezzük:
Modulok:
Legszembetűnőbb -de nem a legfontosabb- különbség analóg és digitális modul között az asztal sínkoronaszintjének magassága. Az analóg asztal 1m-en míg a digitális 1,3m-en vezeti a pályát. Az ok egyszerű: mint említtettem analóg üzemvitelben egy kezelőnek kell belátnia az asztalfelületet , és kontrollálnia a forgalmat az asztalok magasságát tehát ehhez a szemponthoz optimalizálták. A FREMO szerinti játékban a jármű mellett sétáló mozdonyvezetőknek látnia kell a jelzésképet, pálya állapotát, stb, mivel a járművek mozgása alapvetően tőlük függ. Az 1m-en elhelyezett fényjelző képe felülről, a fényvetőrostély miatt már nem látható, emiatt magasabbak az asztalok.
Az asztalok kezelők felőli oldalán ki kell alakítani a FRED-ek behatási pontjait.
Az asztal vágányaiban szigetelt síndarab (un: szakaszolás) nem lehet. A munkavezetékek keresztmetszete min.0,75mm.
A modulok csatlakozófelületeinek kialakításához több profilsablon létezik, szemben a magyar modulszabvány egyetlen profiltípusával. Létezik síkvidéki, töltésen- és domboldalban vezetett modulprofil, ami a modellező számára lényegesen nagyobb építési szabadságot biztosít.
A pályán állomásonként (tulajdonképp 8-12m-enként, de ritkán kerül ennél meszebbre egymástól két állomás) egy boostert ( digitális jelerősítőt) kell biztosítani.
A járművek:
Minden járműnek alkalmasnak kell lenni a 2,1mm-es (pl:Tillig Elite) sínprofilon való közlekedésre, mivel a FREMO preferálja ennek használatát. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy a magasabb vezetőélű kerekeket (pl 60-as 70-es évek PIKO kerekei) ki kell cserélni alacsonyabb nyomkarimával ellátott kerékre.
Nem közlekedhetnek a pályán fémabroncs nélküli, műanyag kerekű járművek, mivel fokozottabb miattuk a pálya koszolódása. Ezeken a járműveken is kereket kell cserélni.(pl: a Fuggerth gyártmányú kocsik mindkét fenti szempont miatt kerékcserére szorulnak)
A mozdonyokat DCC rendszerű dekóderrel kell ellátni, minden játékban résztvevő gép tartozéka egy FRED, azaz menetszabályzó egység, melyet előzőleg összeprogramoztak a mozdony dekóderével. Ez az egység hivatott betölteni az analóg tápegység feszültségszabályzójának szerepét, azaz ezzel szabályozzuk a vontatójármű sebességét és egyéb menettulajdonságait, de nagy különbség az analóg- (és egyes modellgyártók digitális-) rendszeréhez képest, hogy a FRED csak egyetlen, a ráprogramozott járművet vezérli.
A személyvagonok lehetnek gyári tamponozásúak, de a tehervagonokat egyedi azonosítóval kell ellátni. Minden tehervagonhoz egységes bárcát kell mellékelni. (ez a program a FREMO honlapjáról letölthető)
Bővebb információkért lépjenek kapcsolatba a lakóhelyükhöz legközelebb eső vasútmodellező klubokkal, vagy keressenek bennünket a klubnapjainkon, a főoldalon megjelölt index fórumon illetve a kiállításokon.
